Andragógia

Andragógia= aner/androsz - felnőtt férfi

paisz/paiszosz - gyermek

• Felnőttvezetés az 1840-es években alakult ki, a vélemény az volt, hogy másképp kell tanítani a felnőtteket, de vannak közös vonások a pedagógiával.
• Mikortól beszélünk felnőttről? A fejlődéslélektan felosztása szerint 22-23 éves kortól, a további fejlődés az eghyén tökéletesíti a környezettel való viszonyát
  • fiatal felnőttkor: 30-as évek elejéig
  • érett -”-: 40-es évek közepéig
  • középkorú -”-: 50-60-as évekig
  • öregedés kora
  • öregkor
  • aggkor
• 23-25 éves korban fejeződik be a fiatalkor
  • befejeződik a biológiai érés – testarányok
  • 20-21 év: porcok elcsontosodása, ujjbegy, nyaki gerinc, bölcsességfog
  • nemi érés befejeződik: szülő/nemzőképes
  • pszichológiai feltételek: Maslow piramis, önállóság (érzelmi, emberi kapcsolatok, frusztráció feldolgozásának képessége)
  • társadalmi tényező: helye van a társadalmi munkamegosztásban, vagy a munkaerőpiacon
• A pubertást mindenki nehezen éli meg, jellemzőek a leszakadási tendenciák. Nem elvegyülés, hanem különbözés, szexuális feszültségek, konfliktusok a jellemzőek.
• Felnőttkor:
  • Ifjú felnőttkor válsága – nem tudunk változtatni, megmerevedés
  • Öregedés válsága – 60 éves kor körül, nyugdíjazás, klimax, potenciacsökkenés, életvég élménye, bizonytalanság. Az andragógia programot ad ebben a korban is, és ezzel segít.
• Tudnak-e tanulni a felnőttek?
  • 1890-es években James írása szerint 25 éves kor fölött az emberek nem tudnak tanulni, kiváncsiságuk a múlté, érdeklődésüket a szokás és a rutin irányítja.
  • Thorndike kísérletet kezdett az 1920-as években, megvizsgálta az emberek tanulási képességeit, érzékelési, gondolkodási, memória és megértési képességeit. Megállapította, hogy James-nek igaza volt. A relatív regresszió viszonylagos hanyatlása a tanulási képességnek. Visszatér egy korábbi tanulási képességhez, állapothoz – Ha tanulási tréningben van az egyén, tehát folyamatosan tanul, akkor a hanyatlás később következik be és lassabb. A képességek specializálódnak, a szakmán belüli tanulási képesség nem hanyatlik úgy.
  • Szewczuk szerint a felnőttkori tanulásnál a fáradtság az oka a nehézségnek.
  • A felnőttképzés egy sajátos formája a Manréza, itt ki lehet kapcsolni a fáradtságot (Loyola Ignác Manrézába vonult)
  • Időszerkezetek problémája: mit csinálnak az emberek szabadidejükben?
    • Közvéleménykutatás szabadidő vizsgálata ( a KSH-ban minden évben elkészítik a magyar társadalom időmérlegét)
  • Kezdetben a felnőttoktatást a szabadidejükben gondolták végezni, de kiderült, hogy nem csak a szabadidejükben tanulnak.
    • A tanuláshoz fontos a megfelelő elhelyezés

• Munkán kívüli tevékenység:
  • közlekedés és a ráfordított idő
  • a környezet rekreációjára, újratermelésére fordított idő
  • önmagunkra fordított idő
• A munkaidő a legkevésbé mozgatható. A többi tevékenységet is el kell végezni, de már van lehetőségünk átcsoportosítani a feladatokat, van dinamikája. A szabadidőben bármit lehet tenni.
• Feknőtteknél jellemző a munka melletti tanulás (felhasználják a szabadidőt), és a munka helyetti tanulás is (pl.a munkanélküliek esetében). Munka helyett tanulásnál nincs mentesítve a munkán kívüli feladatok alól. Járulékos tanulás – amikor nem tudjuk, hogy tanulunk.
• Munka melletti tanulásnál fontos az időbeosztás – bár az időszerkezetben való elhelyezés állandó harcot jelent, – és fontos a motiváció.
• Indítékok: (együtt is megjelenhetnek)
  • Egzisztenciális: életfenntartás megtartása, javítása (ez a legerősebb)
  • Presztízs, tekintély: család, baráti kör, munkahelyi közösségben megjelenhet az elvárás, a tudás, a végzettség iránt. Ha teljesítjük az elvárást, megszilárdul a helyünk a csoportban, ha nem a perifériára szorulunk, esetleg kiesünk a körből.
• A kulturálódás közben kialakulhat a művelődés igénye, a tanulás öröme (intellektuális igény).
• Bár a tanulási képességek hanyatlanak, de lehet tanulni felnőttkorban is.